Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális fejlesztési kérdésekért felelős tagjának brüsszeli sajtótájékoztatóján tett bejelentése szerint a támogatás forrása az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló keret. A biztos azt is sürgeti, hogy a kutatásfejlesztésre szánt 63,8 milliárd euróból is minél nagyobb összeget fordítsanak erre a célra. A bizottság már jelezte: az említett kereten felül is támogatja a tagállamokat annak érdekében, hogy teljesíthessék a megújítható energiaforrások részesedésének növelésére tett vállalásukat.

Hübner annak a 450 úgynevezett operatív programnak az idevágó részleteit ismertette, amelyeket a bizottság jóváhagyásával a 27 tagország készített a felzárkóztatási támogatások felhasználására.

A Bizottság kimutatása szerint Magyarország 2007 és 2013 között összesen 359 millió eurónyi uniós hozzájárulásra tart igényt a megújuló energiaforrások fejlesztésére és az energiahatékonyság javítására. Ennek a keretnek 43,5 százalékát az energiahatékonyság javítását, az energiatermelést és az energiagazdálkodást célzó projektekre fordíthatja majd az ország. A fennmaradó rész a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez kíván hozzájárulni. A legnagyobb hányadot, a teljes megújuló keret 31,6 százalékát a biomassza-termelés kaphatja majd. A vízi energiára, a geotermikus hőből nyert energiára és egyéb célokra a teljes keret 9,89 százalékát fordíthatják. A napenergia majdnem 8 százalékkal, a szélenergia pedig közel 7 százalékkal részesedik a teljes uniós támogatásból, ami természetesen még kiegészül az ugyanezekre a célokra a nemzeti költségvetésből folyósítandó forrásokkal.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői tavaly döntöttek arról, hogy 2020-ra a megújítható energia részesedését 20 százalékra emelik. Ez az arány jelenleg messze 10 százalék alatt van. A közös elképzelsé szerint minden tagország erejétől függően vállalja a felhasználás növelését. Az Európai Bizottság feladata volt, hogy javaslatot tegyen a vállalás teljesítését szolgáló terhek szolidáris és arányos elosztására. A bizottság januárban ismertetett előterjesztésében azt javasolta, hogy a tagországi vállalások 10-49 százalék között oszoljanak el - az alsó határt az ilyen forrásokban leginkább szűkölködő Máltának, a felsőt a már most is az átlagos célkitűzés fölött teljesítő Svédországnak szabná a bizottság. Magyarországnak körülbelül duplájára, 13 százalékra kellene emelnie a megújuló energiaforrások felhasználását a javaslat szerint, amelyet még az EU-tagállamoknak jóvá kell hagyniuk.

Forrás: www.nfu.hu ; kép: www.sulinet.hu