Sok hiábavaló küzdelem után végre a Nemzeti Park vezetése felismerte, hogy a parkot pusztító szabálytalanságok gyökere a helyi közösségek gyenge gazdaságában keresendő, és olyan új módszert kerestek, amely javítja a falvakban élők életét. Először túraprogramokat szerveztek a Nemzeti Parkba, helyi vezetők segítségével, de hamar rájöttek, hogy ez a megoldás csak keveseknek biztosít kereseti lehetőséget és ezzel újabb feszültséget teremt a falvak lakói között. Ezért egy olyan átfogó kísérletbe kezdtek, amely a falvak egészének társadalmi gazdasági feltételeit javítja.

Az elképzelés a kormány hivatalai számára túl távoli és nehezen megközelíthető volt és az önkormányzat se szentelt elég figyelmet a feladatnak. Hiányoztak a források és az érdekeltség is a helyzet megváltoztatásához. A falusi lakosság egy városi felvásárlónak volt súlyosan eladósodva, az adósságközvetítőknek pedig a fennálló helyzet megőrzése volt az érdekük.

A fejlesztést egy falufejlesztésben jártas országos civil szervezet és egy természetvédelmi alapítvány vállalta fel német források segítségével. A vidék egyik falujában hozták létre a projekt szívét alkotó környezetvédelmi társaságot, amely helyben két menedzsert foglalkoztatott. A társaság héttagú vezetősége a helyiekből került ki, és évenként választották őket. A társaság három fő tevékenysége a helyi bevételek növelése, a természetvédelem és a képzés. Létrehoztak egy helyi mezőgazdasági kölcsönalapot, amely szabályos szerződésekkel nyújtott hitelt a gazdálkodáshoz. Folytatták az elindított túraprogramot további túravezetők felkészítésével. Szövetkezeti boltokat hoztak létre, amely további bevételt jelentett a társaságnak, és egyben elérhető árú napicikkeket kínált a lakosságnak. Közösségi erdőtulajdonokat szerveztek, amelyek a gazdasági és a védelmi céloknak is megfelelnek. A projekt keretében működik egy “élelmet munkáért” program, amely keretében közösségi munkáért rizst kapnak a résztvevők.

Minden programrész legfontosabb eleme a képzés, mert ezzel a felkészüléssel függetlenedhetnek a külső beleszólóktól a résztvevők. A saját feladatra (álattartás, növénytermesztés, egészségügyi tevékenység, stb. ) felkészülés mellett minden résztvevő képzést kap a kölcsönalap működéséről is. A fiatalokat felkészítik az önálló gazdálkodásra és minden alkalmazott technológia környezetkímélő. A képzés keretében a kézművességet is elsajátíthatják, és minden felkészítésben hangsúlyos szerepe van a gyakorlatnak és a tapasztalatcserének.

A projekt megvalósítása során legfontosabb volt a helyi lakosság teljes körű bevonása és a kormányzati és támogató szervezetekkel való folyamatos együttműködés.

***

Az eredményekről és tapasztalatokról következő számunkban lehet olvasni.

***

A program első eredményei bizonyították, hogy jó úton haladnak. A kölcsönalap hiteleit teljes körűen visszafizették, ha kellett, a szegényebbeknek segítettek a többiek. A termés helyi értékesítését a napicikk boltok, a fölösleg piacra vitelét pedig a társaság segítette. A termelés helyi szövetkezeti formában folyt, a búza és szójatermesztés már első évben nyereséges volt. A társaság által nyújtott kölcsönök 72 %-kal csökkentették a falusiak függőségét a nagyhatalmú kölcsönzőktől. Sikeresen alakult a túravezetés is, mind a gazdasági hasznot, mind a nem számszerűsíthető eredményt tekintve. A szociális fejlődés eredményeként csökkent az elvándorlás a falvakból, kevesebb betegség fordult elő az egészségügyi felvilágosítás következtében, és 10 %-kal nőtt a fogamzásgátlók használata.

A Nemzeti Park szempontjából a projekt legfontosabb eredménye, hogy megszűntek a határsértések. Azok a szegény családok, akik a Nemzeti Park területén éltek, segítséggel betelepültek falvakba, és ott lehetőséget kaptak a gazdálkodásra. Jelentősen csökkent a vadorzások száma, így az állatok visszamerészkedtek a falvak határába. Ennek negatív hatása is van, mivel a vadállatok a gazdaságokban károkat okoznak.

A falusi háztartások 85 %-a részt vett a projektben, 70 % a társaság tagjaként. A projekt sikere további támogatókat serkentett együttműködésre. A német szponzor – megelégedettsége jeleként – további falvak bevonását is megtámogatta. Az első szakasz eredményei után a legfőbb gond az, hogy hogyan kerülhető el, hogy a sikernek áldozatai is legyenek? A bekötő út fejlesztése és a villamos hálózat kiépítése növekvő társadalmi-gazdasági nyomást gyakorolnak a falvakra. Sok falusi vásárolt tv-t, hűtőgépet, és más, bevételt csökkentő terméket. Ha ez a fogyasztói viselkedés nincs ellenőrizve, újratermelődik a park kifosztásának gazdasági kényszere, talán még erősebben, mint azelőtt. Ezért a társaság fórumokon vitatja meg a lakossággal új gazdagságuk következményeit és a buktatókat, hogy az ország és a régió értékei hosszú távon megőrizhetőek legyenek.

A tanulmányt angolból fordította és összefoglalta Faludi Erika