 Legyen a kezdőlapom  Üzenet a szerkesztőnekMa 2010. szeptember 05. vasárnap, Viktor, Lőrinc napja van. |
| Dél-Dunántúl | ||||||||||
|
|
||||||||||
| Dél-Dunántúli Regionális Civil Fórum | ||||||||||
|
||||||||||
| Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum | ||||||||||
|
||||||||||
| Civilek a területfejlesztésben | ||||||||||
|
||||||||||
| Link ajánló | ||||||||||
|
||||||||||
 |
 -> Vélemények -> Civilek a területfejlesztésben |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Civilek a területfejlesztésben
2007 szeptember 20. 14:19 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Milyen szerepet kellene betöltenie a területfejlesztésnek?
„A területfejlesztés elsődleges feladata a térségi és helyi közösségek
területfejlesztési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolásuk az országos
célkitűzésekkel; fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása,
meghatározása és megvalósítása, valamint az EU regionális politikájához való
illeszkedés elősegítése." (Csalán Egyesület, 2006)
Az Európai Unió regionális politikájában a decentralizáció, szubszidiaritás, a nyilvánosság és részvétel, valamint a partnerség kapja a legnagyobb hangsúlyt. Az uniós fejlesztési források hatékony és ökológiai/társadalmi értelemben értékes felhasználása, a döntéshozatalban való civil részvétel hazánkban még gyerekcipőben jár. Pedig a fejlesztési tervekben is csak akkor tudunk megjeleníteni ilyen szempontokat, ha megfelelően beágyazott és szervezett a civil szféra. Cikkünk elsősorban a dél-dunántúli civil tapasztalatokat mutatja be. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A Pécsi Zöld Körnek két NCA pályázata futott
2006-2007-ben, melynek célja a területfejlesztési tanácsok mellett működő civil
egyeztető fórumok (CEF-ek) megerősítése, a civil aktivitás fokozása, a hálózati
kapcsolatok létrehozása volt. A projektre nagyon nagy szükség volt, az
egyesület kezdeményezése országos szinten is egyedülállónak mondható. 2006 nyár előtt a régió kistérségi, megyei és regionális szintjein működő CEF-ek között nagyon gyenge volt a kapcsolat, a 24 kistérségi CEF-ről mindössze egy-kettőről volt információ megyénként, 2007 májusára 21 kistérségről van már adat, 11 kistérségben - a személyes megkeresésnek és a folyamatos szakmai segítségnek köszönhetően - megindult a közös munka. Általános tapasztalat, hogy a kistérségi civil szervezetek tudás- és érőforrás-bázis tekintetben nem eléggé fölkészültek ahhoz, hogy beleszóljanak a tervezésbe, vagy részt vegyenek a döntéshozatali folyamat egészében. Ennek is köszönhető, hogy ahol működik is valamiféle civil részvétel a területfejlesztésben, azt általában a helyi értelmiségi réteg, a könyvtáros, az alpolgármester vagy iskolaigazgató vállalja fel. Másik komoly probléma mikroszinten a kistérségi identitás hiánya, hiszen a döntések legtöbbször a települési érdekek és erőviszonyok mentén dőlnek el. Ilyen feszült helyzetben, az egyébként is forráshiányos kistérségi szinten nem engednek teret a rendkívül gyenge civil szférának. Egyik kistérségi partnerünk szerint: „a vezetőségnek nem fontos más hang". Kiemelten fontos lenne a kistérségi szint erősítése, hisz a hatékony civil érdekérvényesítés csak akkor lehetséges, ha a kistérségi-megyei-régiós szintek között megfelelő horizontális kapcsolatok jönnek létre, és a Regionális CEF munkájához, döntéseihez biztos háttért adnak a megyei és kistérségi Fórumok. A dél-dunántúli régió mindhárom megyéjében működik megyei szintű CEF, melyek tagjai rendszeresen megvitatják és véleményezik az adott megyei területfejlesztési tanács anyagait, döntéseit (ezeknek a tanácsoknak folyamatosan szűkülnek a lehetőségei, hisz a döntések és a források jó része átkerült régiós szintre). A Dél-Dunántúli Regionális Civil Fórum (DDRCF) havonta ülésezik, jelenleg 20 regisztrált taggal, rendszeresen részt vesz a Regionális Fejlesztési Tanács ülésein, véleményezi a fejlesztési dokumentumokat. Tevékenységének köszönhetően a Regionális Operatív Programba (DD ROP) több civil javaslat is bekerült. Ennek a Programnak a kétéves bontása az ún. Dél-Dunántúli Akcióterv, melyet már a tervezési fázisában is befolyásolni tudott a Civil Fórum (elsősorban a hivatásforgalmú kerékpárutak építésére és a környezeti szemléletformálásra kiírt konstrukciókba sikerült érvényesíteni a civil akaratot; sajnálatos tény, hogy a pályázatok kiírása előtt az utóbbi konstrukciót egyszerűen megszüntették, az előbbibe pedig beépítettek egy olyan részt, amely lehetőséget teremt arra, hogy ebből a pénzből kis forgalmú utakat is felújítsanak). A két pályázati projekt eredményesnek tekinthető, az egyesület létrehozott és folyamatosan frissít egy összesített adatbázist a régió területfejlesztésben aktív civil szervezeteiről, honlapot készítettünk a közös munka és a kapcsolattartás megkönnyítésére (http://www.ddrcf.hu), tizenkettő alkalommal látogattunk meg potenciális kistérségi partnereket, s folyamatosan ösztönözzük belépésre a régió civil szervezeteit a különböző szintű CEF-ekbe. A program része volt három megyei tanácskozás életre hívása, mely a Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) partneri együttműködésével, s komoly civil érdeklődéssel került megrendezésre. A tanácskozások tapasztalata, hogy a CEF-ek megalapításának, működtetésének a legnagyobb akadálya az információ- és erőforráshiány, valamint a partnerség hiánya (sajnos sokszor még a civilek között is). Fontos probléma, hogy a hazai döntési mechanizmusok kirekesztik a civileket, ami kistérségi szinten hatványozottan jelentkezik. Konkrét példákon keresztül elmondható, hogy a helyi civileket nem szívesen látják a döntéshozatali folyamatokban, a partnerség elve elvétve érvényesül és alapvetően a személyes kapcsolatokon múlik, a döntéshozatal pedig túl centralizált és kevéssé átlátható. Az egyesület tovább szeretné folytatni a hálózatszervezést a régióban működő, területfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek között. Bátorítunk mindenkit, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben is próbáljon bekapcsolódni a területfejlesztési folyamatokba, amelyek hosszú távon befolyásolják egy-egy térség jövőjét, és az ott lakók életminőségét. Az említett fórumokon több ízben elhangzott, hogy a területfejlesztés tulajdonképpen egy közös tanulási folyamat, amely kellően új és összetett ahhoz, hogy a 2007-2008-as esztendők alatt a civilek is felkészüljenek a 2013-ig tartó időszakra hátralevő részére, amelynek során a források többsége a régióba érkezik. Nincs és nem is lehet sikeres területfejlesztés aktív társadalmi részvétel, partnerség és nyilvánosság nélkül.
Mező János -Dobrádi Gábor Pécsi Zöld Kör |
Design and Hosting by NetNepper©